• Már az óvodába lépés előtt érdemes „gyakorolni” a gyermek szülőtől való elválását. Az alkalmi elválások segítik a biztonságérzés kialakulását a gyermekben, hogy a szülő az ígért időpontban visszatér.
• Beszélgessenek a gyermekkel az óvodáról már jóval a kezdés előtt. Az ember sokszor azt gondolná, ez nem is olyan fontos, úgysem ért még sok mindent belőle, de ez nem így van. Minél részletesebben mesélnek neki, annál kézzelfoghatóbbá válik számára mi is vár majd rá (pl. milyen útvonalon jutunk el oda, hogy hívják az óvónénit, mi mindent fogunk ott csinálni). Ehhez segítségképpen ajánljuk óvodánk honlapját, itt tudnak képeket nézegetni, megismerni a napirendet, játékos foglalkozásokat stb. Ha a szülőnek vannak óvodáskori élményei, nyugodtan ossza meg gyermekével.
• Sétáik során haladjanak el az ovi mellett, járják be az oda vezető utat, és beszéljenek arról mi az az épület, milyen lesz ott neki.
• Semmi esetre sem megfelelő, ha a beszoktatás időpontja egybeesik a pelenkáról, cumiról stb. való leszoktatással. Ezért fontos az óvodába lépés előtt, még nyáron ezekre sort keríteni.
• Érdemes megpróbálni a beszoktatás előtti időben egy, az óvodához hasonló napirendet kialakítani otthon (közös étkezések az asztalnál, étkezések előtt és után kézmosás, mosdóhasználat, ebéd utáni alvás stb.).
• Segít az érzelmi biztonság kialakításában, ha az óvodában szükséges dolgok (benti cipő, ágynemű, ovis zsák, fésű stb.) kiválasztása, beszerzése a gyermekkel együtt történik.
• Segítsék gyermeküket az önállóságra való törekvés kialakításában. Hagyják önállóan kezet mosni, öltözködni, étkezni, mosdót, papírzsebkendőt használni, fésülködni, játékokat elrakni stb. Tanítsák meg ezek menetére, segítsék, ellenőrizzék, dicsérjék.
• Az óvodába induláskor ne kapkodjanak, sétálva, beszélgetve, vidáman érkezzenek az oviba.
• Ne akarjanak lopakodva eltűnni, de a hosszú búcsúzkodás se a szülőnek se a gyermeknek nem jó. Az elválás legyen kedves, szeretetteljes, rövid és határozott. Ne forduljanak vissza utána, hogy megvigasztalják, de semmiképp se menjenek el úgy, hogy nem köszöntek el a gyermektől.  Az idő húzása tíz öleléssel és tizenkét puszival teljesen feleslegesen komplikálja a helyzetet. Legtöbbször a gyermek percekkel azután megnyugszik, hogy a szülő után becsukódott az ajtó, még akkor is, ha a szülő számára ez elképzelhetetlen. Megfelelő, ha a búcsúzkodásnak közös rituáléja van – egy puszi, egy ölelés stb. és a szülő távozik. A legrosszabb, ha a szülő is könnyezik, mert ez a kicsiben bizonytalanságot kelt, hiszen azt gondolhatja, hogy fél őt itt hagyni.
• Érdemes előre megtervezni, mikor mennek érte és minden esetben megbeszélni vele. Célszerű a nap valamilyen eseményéhez kötni a hazamenetel időpontját. Így is könnyen előfordul, hogy sírással végződik a reggeli elválás, de az új gyermekek és felnőttek, új játékok és a nap többi történése biztosan elfeledteti vele szomorúságát.
• Megengedett, ha a gyermeknél otthonról vitt tárgy van, ami számára biztonságot jelent.
• Az első napokban, hetekben célszerű, hogy a gyermek óvodában töltött óráinak száma fokozatosan emelkedjen.
• Nagyon fontos, hogy a szülő mindig pontosan a megbeszélt időben érkezzen, még akkor is, ha ez néha kihívást jelent számára. A gyermeknek ez nagymértékben segít.
• A későbbiekben előfordulhat, hogy nem lesz kedve a gyermeknek óvodába menni, de jobb, ha ilyenkor nem maradnak vele otthon. Ha keveset jár, sok mindenből kimarad, ezzel csak megnehezítjük és meghosszabbítjuk beszoktatását.

A beszoktatás ideje alatt a gyermeknél megfigyelhetőek bizonyos változások: fáradékonyabb, érzékenyebb, sértődékenyebb lehet. Ez érthető, hiszen az óvodába lépés nem csak a szülőtől való elválást jelenti, hanem az óvónőkhöz, a dadus nénihez, a gyermekekhez való kapcsolat és bizalom kialakulását, az új napirendhez és szabályokhoz való alkalmazkodást, és a csoportba való beilleszkedést is.

Végül de nem utolsó sorban, a beszoktatás és az elszakadás nem csak a gyermeket érinti. A szülőknek is tudniuk kell őt elengedni. Ha a gyermek azt látja, anya vonakodva viszi őt óvodába és nehezen hagyja ott, akkor ez akaratlanul is bizalmatlanságot kelthet benne az új dolgokkal szemben.

Legyenek büszkék arra, mennyit nőtt gyermekük!  

Máris óvodás, pedig nemrég született.